A kukorica magas cinkigényű növény, cinkhiányra élénken reagál a kukorica növekedése visszafogottá válik, az ízközök rövidülnek, és az állomány „lemarad” az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól. A cink a növényi enzimek működését szabályozza, részt vesz a fehérje- és auxin- anyagcserében is. Hiányából eredő anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolni kell.
Cinkhiány esetén a fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ezt a jelenséget
„rügyfehéredésnek” nevezzük.
A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés
késik, sőt sok esetben el is marad. A virág és termésképzési zavarok következtében torz, törpe, hiányos csövek képződnek.
| Tápanyag összetétel | m /m % | g/liter |
|---|---|---|
| Összes Nitrogén (N) | 22 | 294,4 |
| Karbamid Nitrogén (N-NH2) | 10,5 | 129 |
| Lassú hatású Nitrogén (UF) | 12,9 | 158 |
| Ammónium Nitrogén (N-NH4) | 0,6 | 7,4 |
| Cink (Zn) | 0,5 | 6,1 |
