Milyen hatásai vannak a baktérium és élőalgás készítményeinknek?

 

NÖVÉNYI MARADVÁNYOK BONTÁSA

A talajba kerülő növényi maradványok főleg cellulózt, keményítőt, pektint és lignint tartalmaznak. A növényi maradványok átalakulása bonyolult lebontó és építő mikrobiális folyamatok és biokémiai reakciók összessége. A szármaradványokat alkotó nagy molekulájú vegyületeket a talajban élő mikroorganizmusok kisebb egységekre szabdalják, tápanyagaikat felszabadítják, egy részüket nagyobb humuszegységekké alakítják, más részükből víz és CO2 keletkezik.

 

A talajba került szerves nitrogénvegyületeket a mikroorganizmusok mineralizálják, azaz a folyamat végén a növények számára felvehető szervetlen nitrogénvegyületek keletkeznek.

A lebontási folyamatban részt vevő mikrobáknak saját testük felépítéséhez is megfelelő mennyiségű, hasznosítható N-re van szükségük. Ezért a szerves anyagok bonthatósága és C/N aránya között szoros összefüggés van. A nagy N-tartalmú, de alacsony C-tartalmú szerves anyagok (a C/N arány kisebb, mint 30:1, pl. lucerna) gyorsan bomlanak, míg fordított esetben (pl. búza-, rozsszalma 80:1) lassabban. Elhúzódó szárbontás esetén az új vetés kelése, szárbaszökése idején a még intenzíven tevékenykedő lebontó szervezetek a testük felépítéséhez szükséges nitrogént az új növény elől vonják el, fékezve annak fejlődését. Ezt nevezzük pentozán hatásnak. A cellulóz lebontásra a magas hatékonyságú GeoCell-1 termékünket javasoljuk.

NITROGÉNMEGKÖTÉS

A légköri nitrogén megkötésére kizárólag egyes, a talajban szabadon (pl. Azotobacter sp.Clostidium sp.,Klebsiella sp.) vagy a növényekkel szimbiózisban élő baktériumok (pl. Rhizobium sp.), vagy az asszociatív nitrogénkötők (pl. Azospirillum sp.) képesek. Ideális esetben a készítményeinkben található nitrogénkötő baktériumok (Azotobacter vinelandii, Azotobacter chroococcum, Azospirillum brasilense és Pseudomonas stutzeri) hektáronként 50-80 kg N megkötésére képesek.

TÁPANYAGOK MOBILIZÁLÁSA

Készítményeinkben található baktériumok fokozzák a tápanyagok feltáródását, mobilitását. Speciális baktériumokkal elősegíthető, hogy a talajban jelen lévő, de kötött foszfor a növények számára nagyobb arányban váljon hozzáférhetővé, fokozható a szerves foszfátok mineralizációja, az oldhatatlan foszfát mobilizációja. Ideális körülmények esetén a baktérium készítményeink foszfor- és káliummobilizáló törzsei (Bacillus sp., Bacillus megatherium, Micrococcus roseus, Pseudomonas fluorescens) hektáronként 40-60 kg P és K hatóanyagot tudnak a növény számára felvehetővé tenni.

A baktériumok által termelt fitohormonok növénystimuláló hatásuk révén közvetlenül növelik a tápanyagfelvételt. Ennek oka a baktériumok által termelt stimuláló anyagok révén előálló intenzívebb gyökérnövekedés. A talaj Azospirillum brasiliensével történő beoltása után búza, cirok és kukorica kultúrában megnő a gyökérszőrök felülete, ami a tápanyagok fokozott elvételéhez vezet. A tápanyagok mobilizálásához a GeoAgit-CNPK-1 termékünket javasoljuk.

KIJUTTATÁS UTÁNI, AZONNALI EREDMÉNYEKET

Amennyiben vetés előtt vagy azzal egyidejűleg juttattunk ki baktérium készítményeket, az első jeleket már csírázáskor tapasztalhatjuk. A vetőmag gyorsabban csírázik, javul a csírázási erély, majd a gyökér fejlettebb, elágazóbb, erőteljesebb lesz. Palántázáskor gyorsabb és eredményesebb a palánta begyökeresedése.

Vegetációs időszakban tapasztalhatjuk, hogy a növény erőteljesebb, javul a vigora nagyobb lombfelületet nevel, a levél színe haragoszöld. Felhasználóink beszámolói szerint is a növény ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben, javul a szárazság-és fagytűrése.

GeoCell-1-el kezelt és kezeletlen őszi búza

MILYEN JÁRULÉKOS HATÁSAI VANNAK A BAKTÉRIUM ÉS ÉLŐALGÁS KÉSZÍTMÉNYEK
HASZNÁLATÁNAK?

A baktérium készítményeinkben található mikroorganizmusok a cellulóz és a szerves anyagok lebontásával természetes trágyát, azaz tápanyagot  iztosítanak a növényi kultúrák és a talajélet számára, így csökkentik a növénytermesztés műtrágyaigényét, ezáltal a gazda több profitra tehet szert, miközben lépést tett a fenntartható talajállapot biztosítása felé.

A talajélet serkentésével az egészséges humuszosodás, valamint a mikrobák által termelt enzimek és „ragasztó anyagok” révén morzsás talajszerkezet alakul ki, ami megkönnyíti a talajművelést, ez pedig a termelés agrotechnikai költségeit csökkenti, miközben egészséges, levegőzött talajkörnyezetet nyerünk. A hasznos mikróbák enzimhatásuk révén fokozzák a tápanyagok feltáródását, mobilitását. Így a műtrágyázás során kijuttatott PK tartalom jobban hasznosul, mivel a gyorsan megkötődő frakciójuk, de a talajban eleve kötött formában jelen levő foszfor és kálium egy része is felvehetővé válik a növény számára. Így a baktérium oltóanyagok használatával csökkenthető a felhasznált műtrágya mennyisége, ami pénzmegtakarítást eredményez.

A baktérium készítmények tehát talajbeli funkcióik révén, káros mellékhatás nélkül javítják a növénytermesztés költséghatékonyságát, míg a kemikáliák alkalmazásának mérséklése mellett kompenzálni képesek az azokhoz köthető előnytelen folyamatokat, hozzájárulva a fenntartható talajállapot, fenntartható növénytermesztés koncepció célkitűzéseihez.

Tapasztalataink alapján kedvező időjárás esetén baktérium készítményeink használatával 15-20 %-os műtrágya megtakarítás mellett változatlan vagy növekvő terméshozam is biztosítható, ami igazolja az integrált növénytermesztés koncepciójának helyességét.

A talajbaktériumok a szármaradványok elbontásával megkönnyítik a talajművelést, a magágykészítést, csökkentik a kártevők, gombák áttelelésének esélyét. Ráadásul a már említett sziderofor-termelés és antagonista hatás révén gátolják a fitopatogén mikroorganizmusok elszaporodását, a növény ellenállóbbá válik a betegségekkel (elsősorban Erwinia, Phytophtora, Alternaria, Fusarium) szemben, így általában kevesebbet kell költeni növényvédelemre, TEHÁT a termelés is gazdaságosabbá válik.

KIS BARÁTAINK

Rhodococcus glükózon

Pseudomonas stutzeri

Micrococcus roseus

Cellvibrio fulvus cellulózroston

Cellulózrost bontása

Azospirillum brasielene

A fenti fotók a GeoSan Kft. saját laborjában készültek ezerszeres nagyításban. 

Növényvédőszer fogalma:
Gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezésére alkalmas készítmény, (hatóanyag (ok) és egyéb anyagok), gyakorlatban a termesztett növények természetes ellenségeiktől való védelmét szolgáló technológia meghatározását és megvalósítását jelenti.

Peszticidek:
Növényvédő szerek, állategészségügyben, közegészségügyben és háztartásokban használt károsítókat ölő szerek.

A fenti két csoportba tartozik minden olyan mesterségesen szintetizált szer, amely alkalmas a haszonnövények, termények és termékek biotikus károsodásának gátlására.

 

Növénykondicionálók:
Olyan biostimulánsok amelyek a növényeket, vetőmagokat vagy a talajt kezelve oly módon hatnak a növény fiziológiai folyamataira, hogy előnyösen befolyásolják a növények növekedését, biotikus és abiotikus stressz tűrő képességét.

A növényeknek a tápanyagforgalmát a trágyaféleségektől eltérő abiotikus stressz tűrő képességét pedig a növényvédő szerektől eltérő módon befolyásolják előnyösen.

EU-n belül, de kívül is (USA, Japán) egyre inkább fontos a növényvédő szer maradék (metabolit) mentes élelmiszerek előállítása. Ez irányú törekvése a jogalkotónak kézzel fogható a tiltólistán szereplő hatóanyagok gyarapodásával. (foszforsav-észterek, neonikotinoidok,). Fogynak és még inkább fogyni fognak az alkalmazható szerek a növényvédelmi munkálatok során. (Nurelle D) Miközben a növényeket meg kell védeni a betakarításig és azután is, a lehető legnagyobb profitabilitás mellett.

A fentebb ismertetett okok miatt fejlesztették ki ezt a két új terméket, amelyek felhasználói és kísérleti tapasztalatok alapján új típúsú, növény kondícionálási feladatok ellátására is alkalmasak.

 

A Plan Tonic-ot és Soil Tonic-ot, egy –a növényvédelemben jártas cég megbízásából- egy Magyar kutatókból és mérnökökből cég fejlesztette (2011) ki és gyártja azóta is.

Ökológiai növénytermesztésben való (BIO) engedéllyel is rendelkeznek. Validált analitikai módszereken keresztül létrejött termékek, minőségbiztosítási rendszerrel ellátott gyártási folyamatok van mögöttük.

Hatásmechanizmusát (részben) tekintve a növényi immunválaszokkal magyarázható mely hatást a növényben az PR-fehérje (pathogenesis realated) indukál. Tehát nem közvetlenül a kórokozóra hatnak, mint a hagyományos peszticidek, (ezen oknál fogva nem alakulhat ki a hatóanyag rezisztencia) hanem a növény saját védekező rendszerét aktiválják, erősítik ezzel mintegy felkészítve a növényt a kórokozók támadására. Két típusú rezisztenciáról beszélhetünk.

1/ Szisztemikus szerzett rezisztencia SAR (Systemic Acquired Resistance) amit élettani immunitásnak is szoktak nevezni.

2/ Indukált szisztemikus rezisztencia, mely területeket közel száz éve (Chester (1933) műve (The Problem of Acquired Physiological Immunity in Plants) kutatnak a molekuláris biológiában és genom vizsgálatokban.
A SAR kiváltásának egyik formája a növényi kivonatok használata. A SAR aktivátorok általában nem specifikusak, általános rezisztenciát indukálnak a kórokozók széles köre ellen a taxonómiailag egymástól távolálló növényekben is.

 

Ezen tények alapján készült a Plan Tonic növénykondicionáló és a Soil Tonic talajkondicionáló termékek.

 

Magyar viszonylatban a hatástartam vizsgálatok NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) kirendeltségeken is bizonyított. (Újfehértó, Kecskemét, Mosonmagyaróvár) Mint ahogyan a Béta-Kutató Intézetnél (Sopronhorpács) is hozta a beállított kísérletek során a megfelelő eredményeket.

Nemzetközi viszonylatban az Osztrák növény orvosi kamara kísérletei is pozitívan zárultak Soil Tonic G és E viszonylatában, ismert és kevésbé ismert talajfertőtlenítő szerekkel szemben!

Az eddigi munkák és gyakorlati alkalmazások (6 év kísérleti és nagyüzemi eredményei) már biztos technológiák kialakulását tette lehetővé mindkét szer esetében, bármilyen haszonnövényen történő alkalmazás során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kiváltható a gombaölő szerek és rovarölő szerek jelentős része, a Plan Tonic és Soil Tonic technológia betartása mellett. Amely során még cca. 10%-os terméstöbblettel is számolhatunk. A közel 10%-os vagy azt esetenként még meg is haladó terméstöbbletet a fentieken kívül még a termékekben található mikro és makro elemeknek is köszönhető. A tápanyagok biokémiai kötésben találhatóak olyan mennyiségben és összetételben, ahogyan az anyatermészetben is előfordul. Ezért a növények számára egy könnyen hozzáférhető tápanyag koktélt is tartalmaz.

 

Plantonic:

A termék fő alkotó elemei a csalán (Urtica) vizes, és fűzfavessző (Salix) napraforgó olajos extrakciója. Ezen természetes anyagok megfelelő arányos nyesedékéből nagy nyomáson, és  vákuum segítségével minden anyag kioldódik. Makro és mikroelemek, hormonok sora áll az élő növény rendelkezésére a megfelelő természetes biológiai egyensúlyban és kötésben.

Ismert a növények természetes immunválasza a biotikus behatások során, azonban ezen folyamatok kialakulásához több időre van szükség a fertőzés elterjedésének gyorsaságához képest. A fertőzés mechanizmusa során a sebzést követően, vagy a gázcsere nyílásokon keresztül történő behatolás után akár hat óra is elégséges a teljes szétterjedéshez a növény szervezetében. Az immunvállasz kialakulása ennél több időt vesz igénybe így a növény csak nagy veszteségek árán tud kijönni a penetrációból. Esetenként a súlyosságát tekintve ez letális is lehet a növény számára.

Azonban, ha a növényt felkészítjük az esetleges támadásra, ha azt sugalljuk neki, hogy mindjárt nagy baj lesz akkor az immunvállasz kialakulásához sokkal kevesebb idő is elég, ha egyáltalán be is tud következni a fertőzés.

Az abiotikus tényezőkkel szemben is fokozza a növény ellenállását, növénykondicionálás révén.

 

A Plan Tonic eddig megismert „induktorai” a következőek:

• Szalicilsav,
• Jazmonsav,
• Etilén.

Szalicilsav:

Olyan béta-hidroxilsav ahol az OH és COOH (karboxil) csoportok szomszédos helyzetűek.
1828-ban Johan Buchner müncheni gyógyszerész izolálta fűzfakéregből. Sárgásszínű keserű anyag szalicilnek nevezte el fűzfa (Salix) után.

Növényi hormon!
Olyan fitohormon amely fontos szerepet játszik a növény fejlődésében.

• fotoszintézisben
• növényi légzésben
• ionfelvételben és transzportban
• speciális szerepe van a növényi levelek anatómiájában
• kloroplasztisz szerkezetében
• endogén jelátvivő molekula a növényi kórokozók elleni védekező mechanizmusban

Jázmonsav:

Növényi sebzés során egy mechanizmus lép működésbe.

Az aktiválódó lipáz hatására linolénsav szabadul fel a sérült sejtfalszakaszokból, ez pedig jázmonsav képződésére használódik fel. A jázmonsav hatására aztán aktiválódnak a proteinázgátló fehérjemolekulák génjei, a sérülés helyén az állati fehérjeemésztő enzimek (a tripszin és a kimotripszin) működését leállító növényi gátlóanyagok keletkeznek, amelyek emésztési zavart okoznak a növényevőben. (…) Ezekkel párhuzamosan a jázmonsav egy részéből illékony metil-jázmonát keletkezik, amely a levegőben terjedve átjut a szomszédos növényekbe. A légtérben zajló vegyi kommunikációval a sérült növény riasztja szomszédait, hogy azok idejében felkészülhessenek egy esetleges támadásra.

A Jázmonsav olyan folyamatokat indít be a növényben, melynek eredményei a károsítók gátlásához vezetnek. Pl.: olyan anyagok termelődését serkenti a növényben, ami odacsalogatja a kártevő rovar ragadozóit, vagy megakadályozzák a petelerakást, esetenként riasztó repellens hatást váltanak ki.

Izonikotinsav:

Aktiválja a SAR-t és gondoskodik a patogének széles köre elleni rezisztenciáról. Szerkezete jelentős hasonlóságot mutat a Szalicilsavéhoz, ezért jelentős immunaktivátor.

Több kutatás is megerősítette a szalicil és jázmonsav-hoz köthető védekezést. (Thomma et al., 1998,  McDowell és Dangl, 2000, Ton et al., 2002)
A növényekben jelen van egy jázmonsav / etilén / és szalicilsav / jázmonsav szignálon keresztül működő indukálható rezisztencia mechanizmus.

 

Soiltonic:

Hatóanyagai a növényi terpének.
A növényekben kb. 15000 ismert Terpenoid vegyület fordul elő, és még számos fog meghatározásra kerülni.
Képviselőik között megtalálunk membránépítőket (szterolok), növényi hormonokat (ABA, gibberellinek, brasszinoszteroidok), járulékos pigmenteket (karotinok és xantofillok), az elektrontranszport láncok tagjait (plasztokinonok, ubikinonok, fillokinon), a patogének és a rovarok elleni védekezés komponenseit, növény-növény, növény-állat kommunikációban szerepet játszó, szaporodásban közreműködő vegyületeket.

A Soil Tonic-ban található hatóanyag jelentős bőrirritatív hatással bír. Hatását is ezen keresztül fejti ki a talajlakó kártevőkkel szemben, abszolút kellemetlen közeget teremtve, ugyanakkor a növényi gyökérrendszerre pozitív hatást gyakorolva. (Védőfelszerelés használata indokolt az esetleges allergén reakciók elkerülése végett!)

Ezen kívül az UV B sugárzás elleni fényvédő faktor hatása van (Soil Tonic E), ezzel megnöveli a klorofil-a és klorofil-b koncentrációját.

A zeolit, mint vivőanyag a Soil Tonic G esetében még magában foglalja annak pozitív hatásait is. Puffer növelő, vízháztartást kedvezően befolyásoló és ioncserélő hatásfokozó anyag. Természetes eredetű K, Si, Mg, Ca, Mn, Zn, forrás.

 

Irodalom:

Gáborjányi Richárd és Királyi Zoltán

Molekuláris növénykórtan Támadás és védekezés 2007 Agroinform

 

http://real-d.mtak.hu/305/4/SzalaiGabriella_5_Mu.pdf

https://szie.hu/file/tti/archivum/Korosi_Katalin._disszert.pdf

https://www.researchgate.net/profile/Attila_Adam/publication/309242312_A_szisztemikus_szerzett_rezisztencia_jelatvitele_eredmenyek_es_kihivasok/links/58071fb008ae0075d82c7c20.pdf

https://docplayer.hu/1124022-12-fodorpataki-szigyarto-a-novenyek-okofiziologiajanak-alapjai.html

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/905966/Csal%C3%A1n.pdf/af7bcfab-0b14-4631-a127-b9b783a14519

A növénytermesztésben a nitrogénpótlás, mint a növekedés fő hajtóereje elsősorban a tenyészidő első felében kiemelkedő jelentőségű. Ezért a környezetvédelmi szempontokat és az adott fenológiai fázist is figyelembe vevő nitrogénszint-szabályozás fontos technológiai kérdés. A nitrogén hiánya és túladagolása is jelentős gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi problémákat idézhet elő. A kijuttatott nitrogén műtrágyák mennyiségének és a kijuttatás idejének optimalizálása kulcskérdés a környezetszennyezés elkerülése, a minőségi végtermék és a megfelelő profit elérése szempontjából. Ismert probléma, elsősorban a nitrogén műtrágyáknál, hogy a kijuttatott hatóanyag jó részét a növények nem hasznosítják, a talajban annak akár 40-50 %-a is elvész, ami egyben környezetvédelmi gond is, hiszen a vizek nitrátosodását, a levegő szennyeződését okozza.

MILYEN NITROGÉN VESZTESÉGEKKEL KELL SZÁMOLNUNK A HAGYOMÁNYOS MŰTRÁGYÁZÁSNÁL?

A N-veszteség csökkenthető az ún. lassú hatású nitrogén műtrágyák használatával:
1. Nyújtott feltáródású karbamid-aldehid kondenzációs vegyületeket tartalmazó,
2. Kontrollált tápanyag leadású, bevonatos,
3. Nitrifikációt gátló, inhibitoros műtrágyák.

 

A GEOLOMB termékkör az 1. terméktípusba tartozik.

Készítményeink a nitrogént gyorsan felvehető karbamid, és nyújtott hatású, lassú feltáródású mono-, di és trimetilén-karbamid, metilol- karbamid, metilén-karbamid-triazon vegyületek elegyeként tartalmazzák csapadékmentes, tiszta vizes oldat formájában. A felsorolt molekulák a talajban biológiai úton, a szerkezetük méretének és a talaj biológiai aktivitásának függvényében megfelelő időtartam alatt bomlanak le, s alakulnak át a növény által felvehető ammónium és nitrát formává.

A GEOLOMB műtrágya oldat felhasználása elsősorban az intenzív vegetatív növekedési fázisban javasolt, amikor is segítségével talajon és lombon keresztül is nagy hatékonyságú növénytáplálást tudunk biztosítani a fokozottabb nitrogén igény kielégítésére. Kiemelt szerep jut az ilyen típusú termékeknek csapadékmentes, száraz tavasszal, amikor a szilárd nitrogén műtrágyák nem tudnak beoldódni a talajba.

Alkalmazásuk

A GEOLOMB TERMÉKCSALÁD ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI A HAGYOMÁNYOS
NITROGÉN FEJ- ÉS LOMBTRÁGYA OLDATOKKAL SZEMBEN:

GEOLOMB TERMÉKCSALÁD

Termékcsaládunk minden tagja besorolható EK műtrágya kategóriába. A termékcsalád stratégiai terméke a magas nitrogén tartalmú GeoLomb General N26 , ami kiegészül adott növénykultúrák mezo- és mikroelem érzékenységét figyelembe vevő növényspecifikus összetételű tagokkal:

A készítményre jellemző nyújtott, fokozatos N feltáródást mutatja az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetben, Martonvásáron búza jelzőnövényen végzett hatásvizsgálat. Ennek keretében meghatározásra került a relatív klorofill tartalom (SPAD érték), amely a növény nitrogéntápláltságára jellemző.

A GeoLomb General N26 fej- és lombtrágyánkkal történt kezelést követően a SPAD érték még a kezelést követő 3 hét elteltével is a búzanövény nitrogén ellátottságának, fotoszintetikus aktivitásának növekedését jelzi.